A logopédiai fejlesztő munkában meghatározó a sokoldalú képességfejlesztés. A mentális képességek, valamint a kinesztéziás, a hallási, a látási és a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek, és fejlesztik az egész személyiséget.
A hallási figyelmet, a beszédészlelést, a verbális emlékezetet fejlesztjük, mellyel a gyermek a mások és a saját beszédére is képes lesz figyelni. A feladatokban lehetőséget teremtünk a szóbeli megnyilatkozásra, a beszédkészség serkentésére is.
Az érzékelés, az észlelés, a megfigyelés, a figyelem és a beszédészlelés fejlesztése apró lépésekben, egymásra épített menetben halad. A beszédpercepció és a beszédmegértés, valamint ezekre a képességekre épülő beszédprodukció egymást erősítve fejlődik. Az első szakaszban a feladatok végzése közben a gyermek nem beszél, csak figyel, majd cselekvéssel visszajelzést ad, így passzív szókincs birtokába jut. A második szakaszban sok-gyakorlással megerősítjük passzív szókincsként elraktározott szópárokat, de még mindig nem kérünk produktív beszédet. A harmadik szakaszban kezdődik a passzívan elraktározott, úgynevezett oppozíciós szópárok aktivizálása, megnevezése, helyes artikulálása. Iskolás korban már absztrahálni és kiemelni is képesek az elhangzó szópárokból az eltérő hangzópárokat, amelyek megváltoztatták a szó jelentését.