ISKOLAI ELŐKÉSZÍTŐ 2.

A játék elsődleges céljai a hallási figyelem, a beszédészlelés és a verbális emlékezet fejlesztése.

Feladattípusok:
  • kép- és szóegyeztetés,
  • szókincsbővítés (kép párosítás, szó-kép párosítás),
  • beszédhallás fejlesztése képpárok segítségével.
KOROSZTÁLY

3-8 év

KIEMELT FEJLESZTÉSI TERÜLETEK
  • auditív figyelem
  • auditív memória
  • koncentráció
  • szeriális orientáció
A logopédiai fejlesztő munkában meghatározó a sokoldalú képességfejlesztés. A mentális képességek, valamint a kinesztéziás, a hallási, a látási és a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek, és fejlesztik az egész személyiséget.

Kiemelt feladataink a fejlesztés elejétől:
• képességekhez igazodó játékos képességfejlesztések;
• hallási figyelem kialakítása;
• hallási emlékezet kialakítása, illetve fejlesztése;
• tudatos figyelem és emlékezet fejlesztése;
• látás – mozgás – hallás koordinált működtetése;
• szerialitás kialakítása, fejlesztése;
• beszédfeldolgozási nehézségek felszámolása;
• tanulási nehézségek megelőzése/felszámolása;
• kommunikációs- és beszédkészség sokoldalú fejlesztése;
• sikerélmény

A hallási figyelmet, a beszédészlelést, a verbális emlékezetet fejlesztjük, mellyel a gyermek a mások és a saját beszédére is képes lesz figyelni. A feladatokban lehetőséget teremtünk a szóbeli megnyilatkozásra, a beszédkészség serkentésére is.

Az érzékelés, az észlelés, a megfigyelés, a figyelem és a beszédészlelés fejlesztése apró lépésekben, egymásra épített menetben halad. A beszédpercepció és a beszédmegértés, valamint ezekre a képességekre épülő beszédprodukció egymást erősítve fejlődik. Az első szakaszban a feladatok végzése közben a gyermek nem beszél, csak figyel, majd cselekvéssel visszajelzést ad, így passzív szókincs birtokába jut. A második szakaszban sok-gyakorlással megerősítjük passzív szókincsként elraktározott szópárokat, de még mindig nem kérünk produktív beszédet. A harmadik szakaszban kezdődik a passzívan elraktározott, úgynevezett oppozíciós szópárok aktivizálása, megnevezése, helyes artikulálása. Iskolás korban már absztrahálni és kiemelni is képesek az elhangzó szópárokból az eltérő hangzópárokat, amelyek megváltoztatták a szó jelentését.